Elátkozottak

Elátkozottak

2017. május 23., kedd

REFLEKTORFÉNYBEN – DANIELLA PEREZ ÉS GUILHERME DE PÁDUA: CSÓKOLTAT A HALÁL

Daniella Perez 1970. augusztus 11-én született a brazíliai Rio de Janeiróban. Édesanyja, Glória Perez mindmáig a brazil szappanoperák egyik legkeresettebb forgatókönyvírójának számít, édesapja, Luiz Carlos Saupiquet Pez mérnökként dolgozott. A bájos Daniella és két öccse – Rodrigo (*1972) és Rafael (*1977) – gyermekkora gondtalanul és boldogan telt, nem ismerték a nyomort és a nélkülözést, amely Brazíliában oly sok ember osztályrésze. (Azokban az években a brazil lakosság egyharmada napi egy dollárnak megfelelő összegből élt.) Daniella érdeklődése a művészetek iránt korán megmutatkozott. Ötéves korában kezdett balettórákra járni, és szorgalmának köszönhetően tizennyolc éves korára profi táncosnővé képezte magát, aki komoly szerződésajánlatokat kapott. Anyja révén belülről ismerte a televíziózás világát is, és elhatározta, hogy a színészmesterséget is elsajátítja. Tizenkilenc éves korában kisebb szerepet kapott a Kananga do Japão című tévésorozatban. Egy tangót kellett táncolnia a férfi főszereplővel, a daliás Raul Gazollával. Noha tizenöt év korkülönbség volt közöttük, forgatás közben mégis szenvedélyesen egymásba szerettek, és rövidesen összeházasodtak. Ezt követően Daniella a Barriga de Aluguel című sorozatban játszott, amelynek egyik forgatókönyvírója az édesanyja volt. Alakítása óriási sikert aratott a brazilok körében, és a fiatal lány egy csapásra sztárrá vált. Előnyös szerződésajánlatokkal árasztották el, melyek közül azonban csak azokat fogadta el, melyek a szakmai fejlődés lehetőségével kecsegtették. Tervezte, hogy népszerűségét kamatoztatni fogja a könnyűzene világában is, de legalább annyira fontos volt neki az is, hogy gyermeket szüljön imádott férjének, Raulnak. Pályája csúcspontját az 1992-es esztendő jelentette. Őt választották ugyanis Yasmin Bianchi szerepére a De Corpo e Alma (Test és lélek) című új teleregényhez, amelynek Glória Perez írta a forgatókönyvét. Daniella azonban nem az anyja miatt írta alá a szerződést, hanem azért, mert Yasmin nehéz és hálás szerepnek ígérkezett, amely jelentős előrelépést jelenthetett a karrierjében. A sorozatban a figurát természetesen körülrajongták a srácok: Yasmin Birát választotta közülük, akit Guilherme de Pádua alakított. A széria hamar belopta magát a közönség szívébe, és brazilok milliói várták az újabb folytatásokat. Daniella fürdött a sikerben, egyszerre élvezhette a népszerűséget és a családi boldogságot. Az idill egyik pillanatról a másikra horrorba váltott át, amikor a huszonkét éves színésznőt 1992. december 28-án éjjel holtan találták Rio de Janeiro nyugati övezetében, Barra da Tijucában, egy bozótos területen. Életét tizennyolc szúrással oltották ki, melyek a nyakat, a tüdőt és a szívet érték.


A közkedvelt színésznő kegyetlen halála valósággal sokkolta Brazíliát. Rokonok, barátok és rajongók fejezték ki részvétüket a gyászoló édesanyának és az özvegyen maradt férjnek. A részvétnyilvánítók között volt Daniella partnere, Guilherme de Pádua és felesége, Paula de Almeida Thomaz. Mondani sem kell, hogy a rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást. Bizonyos nyomok rituális gyilkosságra utaltak. A nyomozók szerencséjére jelentkezett egy helyi lakos, aki megjegyezte a rendszámát annak a két autónak, melyeket a végzetes estén a tetthely közelében látott. Az egyik autó Guilherme de Pádua tulajdonát képezte, a másik Daniella Perezé volt. A szakemberek a férfi autójában vérnyomokat találtak, melyek megegyeztek az áldozat vércsoportjával. A színészt időközben Daniella többi kollégájával együtt kihallgatták. Guilherme zavartan viselkedett, és ellentmondásokba keveredett. Végül megtört, és vallomást tett, melyet később többször is megváltoztatott. Azt állította, féltékenységi dráma motiválta a bűncselekményt. Daniella szerelmes volt belé, ő viszont szakítani akart vele, mert a felesége gyermeket várt. A színésznő ekkor azzal fenyegetőzött, hogy megöli Paulát, majd egy ollóval rátámadt De Páduára. Dulakodás közben valahogy a férfi kezébe került az olló, és Guilherme önuralmát elveszítve halálra szurkálta Daniellát. A tettes vallomása többekben erős kétségeket ébresztett. Számos kolléga elképzelhetetlennek tartotta, hogy Guilherme de Pádua képes lett volna egy ilyen brutális gyilkosság elkövetésére, mások meg azt találták minden valós alapot nélkülöző állításnak, hogy a délceg férjével boldog házasságban élő Daniella félrelépett volna a partnerével.


Guilherme de Pádua 1969. november 2-án született Brazília harmadik legnagyobb városában, Belo Horizontéban. Szülei tehetőseknek számítottak, Guilherme és négy testvére nem szenvedett hiányt semmiben. A fiú azonban nem volt könnyű eset, nehezen tűrte a fegyelmet, és tizenöt évesen elhagyta a szülői házat. Előnyös külsejének köszönhetően modellként kapott munkát. Ennél azonban nagyra törőbb tervei voltak: színészi ambíciókat dédelgetett, sztárrá akart válni. 1988-tól színpadon is bemutathatta képességeit. Bennfentesek tudni vélik, hogy biszexuális hajlamai vannak, ezért nem idegenkedett attól, hogy homoerotikus színezetű fellépéseket vállaljon, például a nálunk inkább filmről ismert Querelle című darabban a férfiszerelemmel kísérletező matróz főszereplőt játszotta. Még nem volt húszéves, amikor már egy férfi sztriptízshow-ban lépett fel. Állítólag egyike volt a show azon szereplőinek, akik privát műsorokat is vállaltak – „művészetkedvelő” pénzes férfiak előtt. Ő maga később azt állította, hogy a múltjának erről a szakaszáról megjelent médiainformációk valótlanok, és azért hitte el ezeket mindenki, mert Daniella Perez megölése miatt közutálatnak örvendett. Az viszont tény, hogy egy szélhámos melegprostituáltat alakított a Via Appia (1989) című német melegfilmben, amelyet Rio de Janeiróban forgattak. A címbeli Via Appia nem az ókori Róma legfontosabb útjára utal: így hívják Rio de Janeiro azon részét, amely a melegprostituáltak „munkaterülete”. De Páduának több meztelen jelenete is volt a filmben, amelyről a Perez-ügy kapcsán a médiában és a világhálón olyan vélemények jelentek meg, hogy a színész tulajdonképpen saját magát játszotta.


A szerencse 1992-ben mosolygott rá az ambiciózus sztárjelöltre: megkapta a féltékeny taxisofőr, Bira szerepét a De Corpo e Alma című szappanoperában. A fiatalember teljesen azonosult a figurával, sőt a kulisszákon kívül is gyengéd érzelmeket táplált népszerű partnernője, Daniella iránt, noha akkor már nős ember volt. Felesége családja tudott Guilherme múltjáról, emiatt nem is rokonszenvezett vele, ám Paulát még az sem tántorította el a házasságtól, hogy vőlegénye ragaszkodott a házassági szerződéshez, amely által rendelkezési jogot kapott menyasszonya vagyona felett. A magabiztos ifjú kijelentette, hogy tehetségének köszönhetően rövidesen meghódítja Brazíliát, és a lába előtt fog heverni az egész ország. Visszatérve a teleregényre, a De Corpo e Alma forgatókönyve szerint a Daniella által alakított Yasmin eleinte viszonozza Bira érzelmeit, de aztán mégis a jóképű orvost, Caiót választja. Amikor Bira megkéri a lány kezét, és jegygyűrűt akar húzni az ujjára, Yasmin nemet mond. De Pádua állítólag teljesen összeomlott a cselekmény ilyetén alakulása miatt. Mindent megtett annak érdekében, hogy megkedveltesse magát a szkriptet író Glória Perezzel, és rávegye arra, hogy folytatódjék Bira és Yasmin románca, ám az asszony hajthatatlan volt. Bennfentesek szerint tudott arról, hogy a fiatal színész túl komolyan veszi a szerepét, és idejében el akarta távolítani őt a lánya közeléből. Talán ez is motiválhatta az írónőt, de fontos szempont volt az is, hogy a nézők nem szimpatizáltak az indulatos Birával, és nem akarták, hogy Yasmin az övé legyen. A stábtagok szerint miután felvették a fiatalok szakítási jelenetét, Guilherme a kulisszák mögött kétségbeesett zokogásban tört ki. Mindenképpen meg akarta várni Daniellát – akire tovább volt szükség az aznapi forgatáson –, hogy beszéljen vele. Úgy döntött, hogy követi a kocsijával, és ha Daniella megáll valahol, beszélgetést kezdeményez vele. A tervet nem volt nehéz végrehajtania. Daniella Perez ugyanis akár késő éjszaka is egyedül vezetett, noha férje gyakran figyelmeztette, hogy Rio de Janeiro túl veszélyes város egy fiatal, csinos és jómódú nő számára, pláne késő este. A sztár azonban nem tartott veszélytől, hiszen a közönség rajongott érte, ezért eszébe se jutott, hogy bárki is ártani akarna neki.


De Pádua beismerő vallomásának másnapján felesége, az állapotos Paula de Almeida Thomaz is vallomást tett. Beismerte, hogy a végzetes estén ő is férje kocsijában ült, és közreműködött a gyilkosságban. Ügyvédje később azt állította, hogy védence szavai nem felelnek meg a valóságnak, a vallomást a rendőrök kényszerítették ki Thomazból. Paula és Guilherme az idő múlásával többször változtatott a vallomásán, bizonyos részletekben ellentmondtak egymásnak, ezért a konkrétumokat jószerivel csak az orvos szakértői vizsgálatokból tudjuk. Így például azt, hogy Daniella testén nem voltak zúzódások, semmi olyan külsérelmi nyom, amely védekezésre utalt volna. Valószínű tehát, hogy magatehetetlen vagy eszméletlen volt akkor, amikor a halálos szúrások érték. A legvalószínűbb változat szerint Guilherme bosszút akart állni Daniellán azért, mert távoznia kellett a tévésorozatból. Elhitette Paulával, hogy a színésznő a szerelmével zaklatja őt, és felesége segítségére van szüksége ahhoz, hogy végleg megszabaduljon Daniellától, aki boldogságukat, sőt testi épségüket veszélyezteti. A tragédiába torkolló estén a feleség elrejtőzött férje autójában. Daniella mit sem sejtve indult el utolsó útjára. Amikor megállt egy benzinkútnál tankolni, Guilherme is kiszállt, hogy utánamenjen. Egy ütést mért partnernője arcára. A színésznő elvesztette az eszméletét. De Pádua a kocsijába vonszolta az alélt Daniellát, Paula pedig átült Perez autójába. A két kocsi egy elhagyatott telken kötött ki. Állítólag Paula ötlete volt, hogy úgy kell végezni a színésznővel, mintha a gyilkos egy őrült rajongó lenne. Tizennyolc szúrást ejtettek az eszméletlen Daniella testén, melyek a tüdőt, a szívet és a nyakat érték. De Pádua később azt állította, hogy egy ollóval követte el a gyilkosságot, amelyet a kesztyűtartóban hordott, hogy kéznél legyen, ha a kocsijában is dobozos tejet akarna inni. Az orvos szakértők azonban arra a megállapításra jutottak, hogy a gyilkos fegyver – amely nem került elő – inkább egy tőr lehetett. A tettes környezetében többen egyhangúan állították, hogy sosem látták De Páduát tejet inni, így nem túl valószínű, hogy tejivás miatt külön ollót kellett volna tartania a kocsijában. Mindennek azért volt jelentősége, mert olló esetén hirtelen felindulásra is lehetett hivatkozni, a tőr használata viszont inkább az előre megfontoltságra utalt.


Daniella Perez meggyilkolásának híre az egész brazil társadalmat felbolygatta. A tragédia mellett szinte jelentéktelenné törpült Fernando Collor de Mello elnök korrupciós botránya, ami lemondással végződött. A gyilkosok perét példátlan társadalmi érdeklődés kísérte. A feldühödött polgárok önbíráskodást helyeztek kilátásba, ezért a tettesek fokozott védelmet kaptak. Glória Perez bízott ugyan az igazságszolgáltatásban, mindazonáltal felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a brazil jog az emberölést csupán harminc év börtönnel bünteti. Ha azonban valaki első ízben került a vádlottak padjára, akkor ennek a büntetésnek általában csak az egyharmadára ítélik, és jó magaviselet esetén ezt a büntetést is harmadolják. Így tehát fennáll a veszélye annak, hogy a házaspár néhány év börtönnel megússza a kegyetlen gyilkosságot. Glória Perez aggodalmai később beigazolódtak. 1993. január 27-én Guilherme de Páduát 19 év börtönre ítélték Daniella Perez meggyilkolása miatt. Az ítélet felolvasását a közönség tapsa kísérte. A férfi könnyek között bizonygatta felesége ártatlanságát, és kérte a bíróságot, hogy a születendő gyermek érdekében tanúsítson könyörületet Paula iránt. Az asszony bízott a felmentő ítéletben. Azt állította, hogy a bűncselekmény estéjén bébiruhákat keresgélt egy bevásárlóközpontban, ahol emberek tucatjai láthatták. Azonban senki nem jelentkezett, hogy látta volna őt. A bűncselekmény koronatanúja – aki a rendszámokat is feljegyezte – viszont egyértelműen felismerte Paulát, hogy őt látta a bűntett helyszínén azon az estén. 1993. május 16-án Paula Thomazt 18 év 6 hónap börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság a gyilkosságban való részvétele miatt.


A börtön mindkét tettest megváltoztatta. Guilherme de Pádua évekkel később felidézte, milyen borzalmas érzés volt, amikor belépett a börtön kapuján, meztelenre vetkőztették, miközben a rabok halállal fenyegették Daniella megölése miatt. Arra gondolt, hogy öngyilkosságot követ el, és állítása szerint erre lett is volna lehetősége. Az tartotta vissza, hogy már addig is épp elég fájdalmat okozott a családjának. Ugyanakkor elismerte, hogy végső soron nem érte fizikai atrocitás a börtönben, szexuális támadás sem, hiszen a brazil börtönökben ez a veszély csak a nemi erőszak miatt elítélteket fenyegeti. A borzalmas higiéniai körülményeket azonban neki is el kellett szenvednie: így például cellatársaitól elkapta a rühességet és az ótvart, sokáig fogfájás gyötörte, de esélye sem volt arra, hogy fogorvoshoz kerüljön. Néhány hónappal később egyébként megváltoztatta a vallomását, és azt állította, hogy Paula volt az egyedüli tettes, akit korábban csupán közös gyermekük miatt védelmezett. Új verziója szerint Daniella önként követte őt a bűncselekmény helyszínére, de nem tudott arról, hogy Paula is a férfi kocsijában van. A tengerparthoz közeli helyszínen heves vitába bonyolódtak, és a két nő dulakodni kezdett. Guilherme megpróbálta szétválasztani őket, és ellökte Daniellát. A színésznő elesett, beütötte a fejét, és elvesztette az eszméletét. (Máskor Guilherme azt mondta, hátulról átfogta Daniella nyakát, hogy elválassza Paulától, és a színésznő a szorítás miatt ájult el.) A férfi ekkor megpróbálta álcázni az autót, leragasztani a rendszámot, és amikor visszatért a két nőhöz, már csak azt látta, hogy Paula még néhányszor beleszúr a földön fekvő, ájult Daniellába. Kivette a kezéből az ollót (De Pádua kitartóan állította, hogy olló volt a gyilkos fegyver), és a közeli tengerbe dobta.


A börtön Paula Thomaz számára sem volt egy nyaralás. Fogolytársnői leplezetlen gyűlölettel fogadták, és halálos ítéletet mondtak ki rá. Élete védelmében a vezetőség magánzárkában helyezte el. Az asszony a rácsok mögött szülte meg gyermekét, Felipét, 1993 májusában, néhány nappal elítélése után. Kitartott ártatlansága mellett, hogy sem felbujtóként, sem társ- vagy egyedüli tettesként nincs köze Daniella Perez halálához. A házaspár még a börtönben elvált egymástól. Egyikőjüknek sem kellett letöltenie teljes büntetését: bekövetkezett az, amire Glória Perez még a per idején felhívta a figyelmet. Mivel mindkét gyilkos először állt bíróság előtt, ezért büntetésüket harmadolták. Kiszabadulásuk után mindketten újraházasodtak. Paula Thomaz 2001-ben ment feleségül Sérgio Ricardo Rodrigues Peixoto ügyvédhez. Megpróbált vele új életet kezdeni, de az emberek nem felejtettek. Egyetemi tanulmányait a jogi karon egy év után abba kellett hagynia, mert társai kiközösítették. Nem szívesen jár nyilvános helyekre, mert előfordult már, hogy egy étteremben felismerték a pincérek, és megtagadták, hogy kiszolgálják. Amikor De Páduától született fiának egyszer szülinapi zsúrt rendezett, senki nem ment el a meghívottak közül, mert az anyák távol akarták tartani tőle a gyermekeiket. Guilherme de Pádua a média szerint nem tartja a kapcsolatot a fiával. 2006-ban feleségül vette Paula Maia állatvédőt, aki a börtönben többször is meglátogatta. A férfi a rácsok mögött a vallásban talált megnyugvást. Kiszabadulása után visszatért szülővárosába, és az egyház szolgálatába lépett. Emiatt többen éles kritikával illették az egyházat, mondván, hogy karitatív tevékenységének is valahol határt kéne szabni. De Pádua maga akart visszamenni oda, ahol ismerték, szemébe nézni az embereknek, és újra beilleszkedni a közösségbe. Próbálkozásai nem hozták meg a kívánt eredményt: voltak, akik megvetésük jeleként leköpték. 2012-ben menedzserként kapott munkát az Itaipu Vidros cégnél.


Guilherme 2003-ban könyvet írt a bűncselekményről. A kötet miatt Glória Perez beperelte lánya gyilkosát. Kijelentette, hogy elmúlt már az az időszak, amikor a büntetőjog lehetővé tette, hogy a vádlott saját védelmében megrágalmazza az áldozatát. A bíróság Glória Perez javára döntött, betiltotta a könyvet, és Daniella Perez jó hírének megsértése miatt kártérítésre kötelezte Guilherme de Páduát. Hasonló okokból korábban Paula Thomazt is kártérítésre kötelezték, az asszony azonban elérte, hogy vagyontalannak nyilvánítsák, és ne kelljen megfizetnie a kártérítés összegét. Daniella Perez özvegyen maradt férje, Raul Gazolla a gyilkosság idején azt nyilatkozta a médiának, hogy néhai felesége iránti szerelme sosem fog elmúlni. Kapcsolatban maradt volt anyósával, és mindig megjelent a Daniella emlékére rendezett szertartásokon. Kétszer is nősült Daniella halála után. Második feleségétől egy fia született, jelenlegi felesége pedig két gyereket hozott a házasságba. Glória Perez egy héttel a lánya meggyilkolása után újra munkába állt, folytatta a De Corpo e Alma történetét. A fő témák közé azonban beleszőtte a brazil igazságszolgáltatás bírálatát is. Két forgatókönyvíró kollégájával együtt megoldást talált Yasmin és Bira karakterének váratlan eltűnésére is. Az indulatos Bira a lány visszautasítása után egyszerűen eltűnik a városból. Yasmin távozása költőibb hangvételű volt. A figurát utoljára hátulról mutatták, amint egy csónakban ülve közeledik ahhoz a hajóhoz, amely elviszi majd az országból, hogy megvalósítsa nagyra törő álmait. Váratlanul vihar tör ki, és Yasmin sorsa nyitva marad: vajon a tengeren lelte halálát, vagy elérte a hajót, és boldogan éli új életét egy másik országban? Az epizód bemutatása után a sorozatbéli partnerek jelentek meg a képernyőn, hogy megemlékezzenek szerencsétlen kolléganőjükről. A De Corpo e Alma után Glória Perez három évig nem vállalt újabb munkát. Az asszonyt tíz évvel lánya meggyilkolása után újabb tragédia érte: Down-szindrómás fia, Rafael Ferrante Perez 25 éves korában elhunyt. Glória Perez egyetlen életben maradt gyermekével együtt azon fáradozik, hogy megőrizze Daniella emlékét és jó hírét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA

Makk Károly már az ötvenes évek második felében filmet akart készíteni Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novellájából, az Örkény István...